Bioszféra

Szabályos varjúinvázió van, a kert alatti akácoson csak úgy hemzsegnek, nem találják a helyüket.

aha!

Van több olyan araucaria faj, ami bírja a hideget. Fényképed nincs róla?
Az Araucaria angustifolia (paraná fenyõ) nagyon jól bírja a fagyot, ha elérte a 3 méteres nagyságot (Dél-Amerikában él, ahol természetes élõhelyén is kap fagyot.
Az Araucaria heterophylla (Norfolk szigeti fenyõ) szintén fagytûrõ, kivéve a gyerekkorát.
Araucaria araucana, a chilei araucaria faj hegyvidéki lévén szintén fagytûrõ, sõt, õ kimondottan nem jól bírja a nyári melegeket .
Én Hollandiában sokat láttam ez utóbbiból, bár ott azért ritka a komoly hideg, a fák csodásan fejlõdtek.

Na megvan!
Araukária a növény becses neve,az elmúlt 2 évben 2 métert nõtt!
Hallottál róla??
Egy olyan fagyzugban van hogy csoda hogy él!
Mit tudsz a fagytûrésérõl??

És ismét egy jó példa a természet sokak számára ismeretlen összefüggéseire...

:-((((

A ma esti, holnap hajnali szélviharban sajnos nagyon sok nyárfa fog elpusztulni, hogy ez hogyan érinti az õszi laskaszezont, az még kérdéses.

Mondjuk lehet benne valami, már persze ha van elég ragadozómadár.
Amit tudok, hogy itt felénk eléggé elszaporodtak az ürgék (a szentkirályszabadjai reptér felé, ami közel van), és pl. a minap hajnalban is láttam friss ürgelyukakat fenn a Látóhegyen. Szóval vannak, meg ébren is vannak, annyi biztos. Remélem, ölyv barátaink majd teszik a dolgukat. :-) A minap egy fácán maradványaival is találkoztam odafenn, ami voltaképp egy csomó toll volt, teljesen szakszerûen letépve, ahogy csak róka tudja (a kutya nem ilyen alapos), egyébként elég sok a fácán is fenn, szóval a ragadozóknak jó telük lehet.

Jaurinum!
Erröl jut eszembe,volt arról szó hogy ugye a hideg tél az kell azért hogy a kártevök megritkuljanak(az igaz hogy szarrá fagynak a növények de az nem számit),és hogy az enyhe idöben a pockok pl. jobban szaporodnak és nem szelektálódnak ki a gyengébbek,ezáltal több lesz!
Elvileg!
Viszont hogy a természet mennyire nagyszerü,az bizonyitja hogy ebben az esetben a ragadozó madarak könnyebben vadásznak rájuk egész télen(mert ugye nem tudnak a hó alatt elbújni),illetve többet is mozognak az enyhe iudben,könnyebben esnek prédául az ölyveknek sasoknak!
Vagyis amit nem végez ez a tél,azt elvégzik a ragadozó madarak....

Link

Tudom hát a nevét,csak elfelejtettem,külföldi növény,annyit hallottam róla hogy -15 fok alatt nyekk,vagyis elég melegigényes!
Olyan fenyõszerünek néz ki mesziröl,de valami örökzöld cucc lehet!
Holnapra elõkotrom a szürkeállományomból!
Az érdekes a hely ahol találtam,Lendva legmélyebb pontján patakparton,ahol elvileg az elmúlt években nemhogy -15,de -25 foknak kellett volna lennie,az meg ott virit egy ház udvarán!

Várj csak, ha tudod a nevét, akkor nem is kellene körülírnod. De ha nem, ezeket írd le: Hagymás volt? Erdõben láttad? Milyen körülmények között élt, milyen fenológiai stádiumban, stb.

Te gazfickó!

A fenébe elfelejtettem a nevét annak a gaznak!

Á, látom egyre gondoltunk.
Lehet, hogy ezek szerint rendel Budakeszin is.

Szerintem velük is beszélj, mi hozzájuk vittük a Cicót, nagyon normálisak, segítõkészek és messzemenõen profik voltak:
Budapesti Állatkórház, XIII. Lehel u. 43. (Domus közelében)
Link

Ezen belül dr. Hargitay András
telefon: 350-11-66
E-mail: [email protected]

A Hargitay András komoly, õ szakértõje volt sokáig a Macska magazinnak is. (Az úszó Hargitay amúgy).

Noli: végsõ kapaszkodóként megkérdezem õket is.
Nyuli: köszi, pont az egészségügyi központot néztem ki.

Páty:
Dr. Bogár Orsolya, Rákóczi u. 11.

Budakeszi:
Állategészségügyi Központ, Klapka u. 2.
Dr. Hámori Zsolt, Petõfi u. 12/a
Dr. Hargitay András, Zichy P. u. 2.

Azért legalább mailben kérdezd meg tõlök, mit gondolnak.

Ez nagyon messze van innen, sajna nincs kocsink, így megterhelõ volna számára az út. Már kinéztem egy helyet Budakeszin, beszélni fogok velük. Ha kell, akkor egy harmadikkal is.

Szerintem is mindenképp tedd meg! Sajnos nagyon sok orvos nem elég tájékozott a legújabb gyógymódokkal kapcsolatban...
Itt van egy macska szakorvosi rendelõ:
Link

Ez a beszéd Fiatal cica, elég erõs kell legyen!

Biztosan megkérdezek egy másik állatorvost is!

Nem a tüdejében van a folyadék, hanem a mellhártya és a tüdõ között és ez nyomja a tüdõt. Meg is nézte, leszívott töle egy csomó folyadékot, úgyhogy valszeg igazat beszél.
6 éves.

A mellhártyagyulladást elvileg antibiotikummal lehet kezelni, a tüdõben felgyülemlõ folyadékot pedig vízhajtóval szokás eltávolítani (vagy egy lecsapolással); tényleg kérdezz meg egy másik orvost is. Hány éves a cica?

Nyuli: lehet megkérdezek egy másik orvost is, de a mostani részletesen elmondta, hogy szteroidinjekcióval, ill. tablettával egy ideig stabilan tartható az állapota, de a tüdejénél folyamatosan újratermelõdik a folyadék, ami nyomja neki és nem kap rendesen levegõt. Elõbb utóbb súlysbodni fog a betegség és csak szenvedni fog.

A mellhártyagyulladás kezelhetõ, ne add fel a reményt! Akár kérdezz meg egy másik orvost is! Szorítok!

Köszi! Borzasztóan hozzámnõtt, nehéz lesz megválni tõle.
Mellhártyagyulladása van, az õ életét is csak gyógyszerekkel lehet egy ideig hosszabbítani. Ha rosszabb lesz az állapota szólnom kell ismét az orvosnak.

Hát, megértelek, nem lehet könnyû. Én anyámék norvég perzsa cicáját vittem el néhány éve az állatorvoshoz Pesten, és mondták, hogy veseelégtelenség miatt elõbb-utóbb meg fog halni, imádtuk azt a cicát, hatalmas karakter és tényleges családtag volt. Szerencsére õ élt még utána picit, kicsit felturbózták az állapotát, néhány hónap elteltével kellett elaltatni.
Aranyos a cicád, de majd biztos sok örömöd lesz az új cicában is. Fel a fejjel!

Végtelenül szomorú és elkeseredett vagyok! Most voltam a cicámmal az állatorvosnál, és kiderült, hogy halálos beteg.
Rövidesen el kell altatnom. Link

Rendben Floo, várom a leírását.

RIPLEY-téli észlelõ (Solymár) HOZZÁSZÓLÁSA:
2007-01-17 16:23:18
Kérdezzük meg a virágokat, milyen idõ is lesz!?
Téli jázmin:
"Alacsony, szétterülõ, zöld vesszõjû cserje, kis sárga virágai egyesével már télen is, kora tavasszal pedig tömegesen nyílnak."
(Készült: 2007-01-17 du)

Tavasz!?

Jaurinum!
Találtunk 1 érdekes növényt Lendván szlovéniában,majd irok róla,remélem tudsz róla plussz infókkal szolgálni

Beköltözött egy pók a billentyûzetembe, és jól érzi magát. Szerencséje, hogy nem a betûk alá mászott!

Energiaforrás tekintetében most olvastam( Természet Világában), hogy egy dél-afrikai aranybányában cca 3000 méter mélységben a kõzet repedéseiben talált víz olyan, a felszíntõl teljes mértékben független baktériumokat tartalmaz, amelyek semmilyen formában nem hasznosítanak napból származó energiát, hanem a kõzetben lévõ radioaktív anyagok sugárzásából nyernek élethez szükséges energiát.

Igazából nem biztos az sem, hogy a kémiai sokféleség szükséges az élethez, hiszen az információátadás, önszervezõ rendszer létének esélye itt is a lényeg, szerintem legalábbis egyáltalán nem biztos, hogy csak nagyméretû molekulákkal képzelhetõ el az élet valamilyen formája. Sci-fi írók talán többet tudnának errõl mesélni...

Talán a szilícium.

Majdnem teljesen egyetértek, szerintem is nyugodtan kialakulhatott élet olyan formában, amit elképzelni sem tudnánk... Sõt, szinte biztos vagyok benne, hogy egy távoli naprendszerben tõlünk teljesen függetlenül fejlõdõ élet egész más utat követne, és nem a fej + 2 vagy 4 láb kombinációhoz jutna el. (Ezért is röhejes, hogy az UFO-beszámolókban az állítólagos, sok ezer fényévrõl érkezõ idegen lényeknek MINDIG egy feje, két karja és két lába van, és MINDIG 1-2 m közé esik a magasságuk...)

És tényleg nem biztos, hogy oxigénre szüksége van az élõlényeknek, rengeteg más energiaforrás van a világon. Hogy itt a Földön pont az oxigén használata lett a nyerõ az evolúcióban, az az egész Világegyetemre nézve nem sokat jelent... Viszont (és ezért csak majdnem értek egyet) a szenet nagyon nehéz lenne kihagyni. Legalábbis én nem tudok másik elemrõl, amibõl akár megközelítõleg olyan bonyolult és változatos molekulákat fel lehetne építeni.

Igy van!

Jó példa erröl a fölönkivüli élet,hisz mi csak azt tudjuk elképzelni hogy egy másik bolygón is lábon járó fejjel rendelkezö élölények élhetnek csak,oxigén és szén szükséges az élethez,de lehet vanak olyan élölények is fényévekre,akikre most azt mondanánk hogy olyan nem létezik!
Nagyon keveset tudunk még szerintem!

Az etetésnél errõl beszéltem. Feltételes reflexként beléjül épült az esti idõpont. Ez nem megérzés, nincs benne semmi különlegesség. Valamikor egy Pavlov nevû ürge hosszasan is foglalkozott ezzel...
Másrészt pedig nem az idegenektõl "félnek", hanem egyszerûen szokatlan mozgásoktól ijednek meg. A legkisebb Takit kisautós akciója pedig a rendszeresség okán vált számukra megszokottá. Nem látok én itt semmi különlegességet.

Ahhoz, hogy akváriumban tartott halak egészségesek legyenek, egyik fõ szempont a rendszeresség. lehetõség szerint este kilenckor kapnak mindig enni, minden harmadik nap pedig szünet a kajában. Nincs is nyüzsi a vízben akkor. Egy másik példa: Ha vendég jön hozzánk, kb. 10-15 percig az üres akváriumot látja, mert elbújnak a halak. Amikor mi vagyunk itthon, bármelyikünk, akkor nyugodtan úszkálnak, a kezünkhöz odajönnek a vízben. Még a legkisebb Takihoz is, pegig õ már párszor püfölte az akvárium oldalát kisautóval.

Azért, mert valaminek ma még nem tudjuk a fizikai, biológiai okát, még nem muszáj azt mondani, hogy nem is létezik. Ha csak az emberi oldalát nézed a dolognak, hihetetlenül keveset tudunk az agymûködésünkrõl, e téren bõven van még munkájuk a kutatóknak, ugyanez vonatkozik persze az állatokéra is. Hihetetlen sok adatot elraktározunk/nak tudattalanul, aztén valahol a fejünk mélyén ezekbõl helyesen vagy helytelenül - ez már evolúciós sikerességtõl függ - kialakul egy álláspont valamivel kapcsolatban, ezt lehet hívni akár megérzésnek is. Történik valami, amit észre sem veszünk, csak az agyunk fogja fel az apró változásokat, összegez, hasonlít, felmér, és kiad egy várható eredményt. Nem mágia, nem tenyérjóslás, hanem valami, aminek nem látjuk át az okát, mert szinte semmit sem tudunk a mögötte lévõ folyamatokról. Még csak pár éve létezik egyáltalán funkcionális MRI, amivel az agy reakicióit lehet vizsgálni, de itt is csak azt látni, hogy adott helyzetben melyik terület aktiválódik. De még ezt sem természetes körülmények közt tudjuk vizsgálni, mert közben egy csõbe zárva kell reagálni az elõkészített kísárlet szerint. Erre képesek most a vizsgálati módszerek. Az még a következõ évtizedek/évszázadok munkája lesz, hogy azt is kiderítsék, az adott terület adott idegsejtjei milyen módon reagálnak és avatkoznak be a szituációba. Még azt se tudjuk biztosan, hogy hogyan vagyunk képesek sokezer különbözõ szagot megismerni s emlékezni rájuk, pedig ez egy meglehetõsen õsi és egyszerû reakció, ami évszázmilliók alatt alakult ki az õseink közt (beleértve a halakat is). Nem kell ehhez vallás, ezotéria, meg ilyesmi, elég tudni, hogy még nem ismerjük az okát.

De nem érthetünk meg mindent, ami a természetben lejátszódik. A végtelent se ismerhetjük meg.

Minden dologra van magyarázat.
Ok-okozati összefüggés, viszony..

Méghozzá tanult.

Reflex.

Bocs!

Miért ne lenne memóriája a halaknak? Lazacok, angolnák, pisztrángok, stb....

Ha mindig ugyanabban az idõben kapnak enni a halacskáid, akkor a napszakok ritmikájából minden további nélkül "megtanulhatják", hogy mikor jön a kaja....

Ki kellene egyszer próbálni, ha össze-vissza eteted õket, vajon akkor is "megérzik-e"?

Éhaesek, de ha nincs ennivaló, akkor kibírják: ha van, akkor meg rogyásig zabálják magukat. Pontosan ezért nem lehet otthagyni a kutyát 1 hétre egyheti kajával, mert azt az elsõ pár órában bezabálja, utána meg rosszul lesz

Az meg a másik: én, aki mindig nyitott szemmel jár a világban, hogy a legtöbb ilyet észrevegye még SOHA (SSOOHHAA) nem tapasztaltam se ezotérikus, se jóslat se megérzés se semmilyen ilyen áltudományos bigyó bekövetkeztét.
Ismerem erre a választ, azért, mert nem hiszek benne. Szerintem sokkal kézenfekvõbb: azért, mert ilyen nem létezik, csak az emberek fejében.